Salamon király neve egyet jelent a bölcsességgel, és ez a kép a magyar közgondolkodásban is nagyon erősen él. A Tórában, pontosabban a Királyok első könyvében olvashatjuk, hogyan kérte Salamon csak azt az egyet, ami igazán fontos: megkülönböztetni a jót a rossztól. Ez a kívánság Isten szemében annyira értékes volt, hogy gazdagságot és hosszú életet is adott ajándékul.
A bölcsesség ajándéka az Istentől
A legismertebb történet szerint Salamon álomban megjelent Istennek, és bölcsességet kért, hogy méltó bíró lehessen népének. A zsidó hagyomány szerint ez a jelenés a Gábriel arkangyalon keresztül történt, és Salamon ettől a pillanattól kezdve olyan ítéleteket hozott, amelyekről még ma is mesélnek. A Tanachban szereplő példabeszédek (Mishlei) egy része mind a király ajkáról hangzott el, s ezek a mondások generációkon át szálltak tovább.
A bölcsességpróba története
Talán a legismertebb elbeszélés az a történet, amikor két asszony veszekedett egy gyermek „tulajdonjogán”. Salamon a harci baltát emlegette, hogy kettéossza a kisbabát – de ez csupán ravasz próba volt. Amikor az egyik anya kész volt lemondani a gyermekről, a király ráismert a valódi szeretetre, és megtartotta a babát az igaz édesanyjának. Ez a sztori a zsidó bölcsesség egyik legismertebb szimbóluma lett: a bölcs vezető nem csak logikát, de szívet is visz az ítéleteibe.
Salamon bölcsessége a rabbinikus irodalomban
A rabbinikus irodalom számos hozzáfűzéssel gazdagította Salamon alakját. A Midrásokban olvashatjuk, hogy ő nem csupán épület- és jogalkotó volt, hanem író, költő és zeneszerző is: hozzá kötik a Példabeszédek, a Prédikátor könyve (Kohelet) és akár a Prédikátor éneke (Énekek éneke) szerzőségét is. A hagyomány szerint e művek mindegyike más-más életkorában született, és különböző bölcsességi tartalmakat hordoz.
Mesirat nefés a tanulmányozásban
A Talmud és a későbbi rishik hangsúlyozzák, hogy Salamon bölcsességét nem elég csak elolvasni: át kell élni, át kell adni generációról generációra. A tanulás aktusa, a mesirat nefés (lélekáldozat) mindmáig iránytűként szolgál a zsidó közösségekben: a Példabeszédek soraival nem pusztán intő jó tanácsokat kapunk, hanem belépőjegyet is Salamon színes, misztikus világába.
A templomépítő király démonjai
A bibliában Salamon elsősorban bölcsességéről ismert, ám a rabbinikus hagyományban egy misztikus aspektus is felbukkan: hogyan épült fel Jeruzsálem zsinagógáinak elődje, a Szentély. A Midrások szerint Salamon különleges gyűrűt kapott, amelyen a Tetragrammaton neve állt – ezzel irányította az általa megidézett démonokat. Így nem emberek, hanem természetfeletti lények hordták a hatalmas köveket, színes üvegeket és fenyőgerendákat a Libanon erdeiből.
A gyűrű titka
A Talmud (Szánhedrin 65a) leírja, hogy a gyűrűt maga Isten jelezte elő Salamonnak álomban. A király az Ószövetségben szereplő neveket véste a pecsétgyűrűbe, és ezzel seregnyi démon parancsolt engedelmeskedni neki. A legenda szerint volt köztük egy Asmodeus nevű főördög is, aki később kiszabadult egy ügyes csellel – ez a történet tovább él a későbbi zsidó folklórban.
Tanulságok a zsidó misztikában
Bár a Szentély építése démoni segítséggel meglepően hangzik, a történet a hatalom és felelősség kérdésére világít rá. A rabbi kommentárok szerint Salamon csodagyűrűje nem a hatalomvágy illusztrációja, hanem annak a tudásnak a szimbóluma, hogy még a legnagyobb erőt is bölcsen kell használni. A misztikus elem arra bátorítja a tanulót, hogy a bibliai szövegek mélyebb rétegeibe is elmerüljön, és fedezze fel a látszólag természetfeletti történetek mögötti erkölcsi üzeneteket. így válik Salamon alakja a zsidó hagyományban örök inspirációvá – nemcsak szóban, hanem szívben és lélekben is.